A Ptk. 6:153. § szerint a kötelezett késedelembe esik, ha a szolgáltatást annak esedékességekor nem teljesíti. A Ptk. 6:154. § alapján, ha a kötelezett késedelembe esik, a jogosult követelheti a teljesítést, vagy ha a késedelem következtében a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, elállhat a szerződéstől. A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késelemből eredő – pénztartozás esetén a késedelmi kamatot meghaladó – kárát, kivéve, ha a késedelmét kimenti.

A Ptk. 6:48. § (1) bekezdése szerint pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt. Főszabály szerint a kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal – idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal – megegyező mértékű, míg a Ptk. 6:155. § (1) bekezdése szerint a vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értéke.

A Ptk. 6:186. § alapján a kötelezett – írásban – pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. A jogosult kötbérigényét attól függetlenül érvényesítheti, hogy a kötelezett szerződésszegéséből kára származott-e. Kötbér kiköthető hibás teljesítésre, nemteljesítésre, illetőleg késedelmes teljesítésre is. A pénztartozás késedelmes teljesítése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni. A kötbér után kamat kikötése semmis, azonban az esedékessé vált kötbér után a kötelezett késedelmi kamatot köteles fizetni.

A késedelem gyors és békés rendezése érdekében első lépésként mindenképpen javasoljuk a partnerrel való közvetlen egyeztetést, illetőleg fizetési emlékeztető megküldését. Amennyiben ez nem vezet eredményre – a jogi út igénybevétele előtt – fizetési felszólítást szükséges küldeni az adós részére az alábbiakban részletesen kifejtettek szerint.

Amennyiben a szerződéses partnerének lejárt pénztartozása keletkezik, úgy jogosult írásban felszólítani a fizetési kötelezettségei teljesítésére. A fizetési felszólítás tartalmával kapcsolatosan a jogszabály alapvetően nem határoz meg kötelező tartalmi elemeket, egyes eljárások esetében azonban (pl. felszámolási eljárás) már a fizetési felszólításnak is szigorú alaki és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie. Így a Csődtv. szerint a fizetési felszólításban meg kell jelölni az adós tartozásának jogcímét, összegét és a teljesítési határidőt, meg kell határozni továbbá azt a végső határidőt is, amelynek eredménytelen elteltét követően a hitelező meg kívánja indítani a felszámolási eljárást vagy egyéb jogi úton kívánja érvényesíteni a követelését. Ha a fizetési felszólítást a hitelező postán kívánja eljuttatni az adósnak, azt tértivevény különszolgáltatással feladott postai könyvelt küldeményként kell elküldenie. A küldeményt a feladástól számított tizenötödik munkanapon akkor is a címzett által kézhezvettnek kell tekinteni, ha a postai kézbesítési szabályok szerint a kézbesítés akadályozott, a küldemény átvételét a címzett megtagadta, vagy a postai szolgáltató által rendelkezésére tartott küldeményért a címzett nem jelentkezett. A fizetési felszólításhoz célszerű mellékelni a lejárt pénztartozásra vonatkozó számlá(ka)t.

Amennyiben elismeri a fizetési felszólításban megjelölt pénzkövetelést, azonban azt nyomban teljesíteni nem tudja, úgy célszerű a hitelezővel késedelem nélkül felvenni a kapcsolatot egy esetleges részletfizetés, fizetési halasztás, vagy fizetési megállapodás létrehozása érdekében.

Amennyiben nem ismeri el a tartozást, úgy azt 20 napon belül – az esetleges felszámolási eljárás elkerülése érdekében – írásban vitatni szükséges, ezen túlmenően a nem jogos számlát egyidejűleg vissza kell küldenie annak kiállítója részére. Az adós vitatását akkor lehet megállapítani, ha az érdemben kétségbe vonja a fizetési kötelezettség jogcímét, fennállását, esedékességét, mértékét vagy összegét. Az adós vitatásának – ha a fenti 20 napot túllépné – legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig van helye írásban.

A behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény alapján a vállalkozások közötti, valamint vállalkozás és szerződő hatóság kötötti kereskedelmi ügyletből eredő, fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult igényt tarthat a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül 40 eurónak megfelelő, a Magyar Nemzeti Bank – késedelem kezdőnapján érvényes – hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre (behajtási költségátalányra). A behajtási költségátalány a vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezettet, szerződő hatóságnak vállalkozással kötött szerződése esetén a szerződő hatóságot terheli. A követelt behajtási költségátalány megfizetése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól, azonban a kártérítésbe a behajtási költségátalány összege beszámít.

A tartozáselismerő nyilatkozat a pénz fizetésére kötelezett személy olyan egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozata, amelyben a kötelezett elismeri tartozását (így annak jogosultját, jogcímét és összegét), továbbá vállalja az abban foglaltak szerinti teljesítést. A Ptk. 6:26. § alapján ha a kötelezett a tartozását elismeri, a tartozás jogcíme nem változik meg, de a tartozását elismerő kötelezettet terheli annak bizonyítása, hogy tartozása az elismerő jognyilatkozat megtételének időpontjában nem vagy alacsonyabb összegben állt fenn, avagy bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelésen vagy érvénytelen szerződésen alapult. A közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat közvetlenül végrehajtható okiratnak tekintendő, ami azt jelenti, hogy ha az adós nem teljesíti a tartozáselismerő nyilatkozatban vállalt fizetési kötelezettségét, úgy a jogosult kérelmére a közjegyző elrendeli annak közvetlen végrehajtást, a közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat esetén tehát peres eljárás lefolytatása nélkül – akár végrehajtás útján is – érvényt lehet szerezni a jogosult követelésének.

A kintlévőség-behajtás során a jogi képviselet nem kötelező, de mindenképpen érdemes szakemberrel időben konzultálni, hiszen akár egy pontatlanul (a jogszabályban előírt alakiságoknak nem megfelelő módon) megfogalmazott fizetési felszólítás is jelentős nehézséget, illetve késedelmet okozhat a későbbi eljárások során. Az ügyvéd nem csak a peres, illetőleg nemperes eljárások megindításában, hanem ezek megelőzésében is segítségül tud szolgálni például a felek közti fizetési vagy részletfizetési megállapodás, ugyanígy tartozáselismerő nyilatkozat megszövegezésében, szükség esetén akár mediátor igénybevételével is.

A fizetési meghagyásos eljárás az Fmhtv. szerint a közjegyző hatáskörébe tartozó, a pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári nemperes eljárás. Ebben az eljárásban jellemzően gyorsan és hatékonyan lehet érvényesíteni a lejárt pénzkövetelések iránti igényeket.

Kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető a pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek összege a 3.000.000,- Ft-ot nem haladja meg, feltéve, hogy a feleknek van ismert belföldi lakóhelye (tartózkodási helye), illetve székhelye (képviselete) és a pénzkövetelés nem munkaviszonyból (vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyból) ered. A 3.000.000,- Ft-ot meghaladó, de 30.000.000,- Ft-ot meg nem haladó pénzkövetelés esetén nem kötelező, de lehetséges a fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezése, míg ezt meghaladó összegű követelés esetén erre a törvény szerint nincs lehetőség (ilyenkor közvetlenül polgári peres eljárás megindítása szükséges).

A fizetési meghagyásos eljárásban résztvevő felek a jogosult és a kötelezett. A kötelezett az a (természetes, vagy jogi) személy, akivel szemben – lejárt pénztartozása miatt – a fizetési meghagyásos eljárást megindítja a jogosult. A jogosult ebből következően az a (természetes, vagy jogi) személy, aki felé a kötelezettnek tartozása áll fenn.

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben a következő adatokat kell megjelölni:

- a felek (jogosult és kötelezett) neve és ismert azonosító adataik [azonosító adatok természetes személy esetén: lakóhely (lakóhely hiányában tartózkodási hely), kézbesítési cím (ha lakóhelytől vagy tartózkodási helytől eltér), születési hely és idő, anyja neve, perbeli cselekvőképesség hiányában törvényes képviselő neve és kézbesítési címe; azonosító adatok nem természetes személy esetén: székhely, kézbesítési cím (ha székhelytől eltér), nyilvántartó hatóság és nyilvántartási szám, adószám, perben eljáró törvényes vagy szervezeti képviselőjének neve és kézbesítési címe];

- meghatalmazottal történő eljárás esetén a jogosult képviselőjének a neve, székhelye, telefonszáma, elektronikus levélcíme;

- a követelés alapjául szolgáló jogviszony és az érvényesíteni kívánt jog, valamint a követelés és járulékainak összege;

- a követelés alapjául szolgáló jogviszony létrejöttének és a követelés lejártának időpontja;

- a követelés beazonosításához szükséges adatok (pl.: számla sorszáma, szerződés kelte, stb).

A fizetési meghagyásos eljárásban a kérelemhez mellékletet nem szükséges, illetőleg nem is lehet csatolni, mely alól kivétel a költségkedvezmény iránti kérelem, az igazolási kérelem, a kézbesítési kifogás, a részletfizetés és fizetésre halasztás engedélyezése iránti kérelem és a félbeszakadással összefüggő beadványok.

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemhez meghatalmazást szintén nem szükséges csatolni, azt vagy a beadványra kell rávezetni, vagy a beadványnak tartalmaznia kell a meghatalmazott azon nyilatkozatát, hogy az ügyben érvényes és hatályos írásbeli meghatalmazással rendelkezik.

Noha a fizetési meghagyásos eljárásban a jogi képviselet nem kötelező, az eljárás sajátosságai miatt mindenképpen célszerű lehet ügyvédi közreműködés igénybevétele. Amennyiben a jogosult ennek ellenére úgy dönt, hogy mégis közvetlenül maga szeretné az eljárást megindítani, úgy írásban – az erre rendszeresített űrlapon – vagy szóban terjesztheti elő a kérelmét. A jogi személy és a 2015. évi CCXXII. tv. alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett egyéb személy beadványát főszabály szerint kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő.

Amennyiben a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem a jogszabálynak megfelelő, a közjegyző a kötelezett meghallgatása (nyilatkoztatása) nélkül köteles a fizetési meghagyást kibocsátani. A közjegyző a fizetési meghagyást legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül – elektronikus úton beadott kérelem esetén 3 munkanapon belül – bocsátja ki papíralapon, postai úton. A fizetési meghagyást csak a kötelezett részére kell kézbesíteni.

Ha a kötelezett a fizetési meghagyást nem vette át, azaz postai kézbesítés esetén a fizetési meghagyás „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza a közjegyzőhöz, úgy – ellenkező bizonyításig – a fizetési meghagyást a kézbesítés második megkísérlésének napját követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Ha a kötelezett a fizetési meghagyás átvételét megtagadta, akkor a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni (ezt nevezi a törvény kézbesítési fikciónak, korábbi kifejezés szerint kézbesítési vélelemnek). A kötelezett a kézbesítési fikció beálltáról történő tudomásszerzés napjától számított 15 napon belül, de legkésőbb a kézbesítési fikció beállta vagy a kézbesítés napjától számított 3 hónapon belül kifogást terjeszthet elő a közjegyzőnél, ha a kézbesítés nem volt szabályszerű, vagy azt önhibáján kívül nem volt módja átvenni. A kifogásban elő kell adni azokat a tényeket, körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy az önhiba hiányát valószínűsítik.

Amennyiben Önnek a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) levelet küld, az nagy valószínűség szerint fizetési meghagyást tartalmaz. Figyelemmel arra, hogy a fizetési meghagyáshoz súlyos jogkövetkezmények fűződnek, így a határidők számítása miatt nyomban írja fel az átvétel pontos napját, és gondosan olvassa el a fizetési meghagyás „Figyelmeztetés” részében, illetőleg a jelen tájékoztatóban írottakat, ugyanis a fizetési meghagyás jogerőssé és végrehajthatóvá válik, ha a kötelezett határidőben nem terjeszt elő ellentmondást. Amennyiben a fizetési meghagyás értelmezésével, illetőleg az eljárás menetével kapcsolatosan kérdése lenne, munkatársaink készséggel állnak rendelkezésére.

Ha a kötelezett nem vitatja a követelést és a közjegyző részére igazolja, hogy azt a fizetési meghagyás kézhezvételét követően megfizette, úgy a közjegyző nyilatkoztatja a jogosultat a követelés fennállásáról. Amennyiben a jogosult a kötelezett állítását elismeri, vagy a felhívásra nem nyilatkozik, a közjegyző a fizetési meghagyás jogerősítési záradékában feltünteti, hogy a követelés – vagy annak érintett része – tárgyában végrehajtásnak nincs helye.

Abban az esetben, ha a kötelezett elismeri a követelést, de azt a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül nem tudja megfizetni, úgy a kötelezett – a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított tizenöt napon belül – a közjegyzőtől fizetésre halasztás vagy részletfizetés engedélyezését kérheti, amely kérelem előterjesztéséért a kötelezettnek a díjalap 1%-át, de  inimum 8.000,- Ft-ot, maximum 15.000,- Ft-ot kell megfizetnie a MOKK részére.

Abban az esetben, ha a kötelezett nem ismeri el a követelést vagy annak egy részét, úgy a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a közjegyzőnél ún. ellentmondást terjeszthet elő. Ha az ellentmondás a fizetési meghagyásnak csak valamely része vagy rendelkezése ellen irányul, a fizetési meghagyásnak az ellentmondással nem érintett része (rendelkezése) jogerőre emelkedik. Az ellentmondásában a kötelezett nyilatkozhat arról is, hogy az érvényesített követelést a fizetési meghagyás kézbesítését megelőzően már teljesítette. Ezen állítását a kötelezettnek bizonyítania szükséges, mely tekintetében a közjegyző a jogosultat is nyilatkoztatja a követelés fennállásáról. Ha a jogosult a kötelezett állítását elismeri, vagy a felhívásra nem nyilatkozik, a közjegyző az eljárást megszünteti, ha pedig a jogosult a kötelezett állítását vitatja, akkor a közjegyző az eljárást polgári peres eljárásra utalja (azaz megállapítja a perré alakulást) és az iratokat átteszi az illetékes bírósághoz.

Ha a fizetési meghagyást határidőn belül nem támadja meg a kötelezett ellentmondással, úgy a fizetési meghagyás – annak kézhezvételét követő 16. napon – jogerőre emelkedik. Ebben az esetben a közjegyző a meghagyás kiadmányát jogerősítési záradékkal látja el és kézbesítteti a jogosultnak.

A kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás – az ellentmondással érintett részben – perré alakul át. A közjegyző az ellentmondásról szóló értesítést az ellentmondás beérkezésétől számított nyolc napon belül kézbesíti a jogosultnak, felhívja továbbá, hogy az értesítés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül nyújtson be a Pp. 257. §-a szerinti keresetet tartalmazó iratot a felhívásban megjelölt bíróságon, fizesse meg a felhívásban meghatározott mértékű kiegészítő eljárási illetéket, a keresetet tartalmazó iratban – az ügyszám feltüntetése mellett – utaljon az ügy fizetési meghagyásos eljárási előzményeire és mellékelje a közjegyző felhívásának a másolatát. Perré alakulás esetén a fizetési meghagyásos eljárás az illetékes bíróságon folytatódik tovább polgári peres eljárásként.

A jogosultnak a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésekor eljárási díjat kell fizetnie a MOKK részére. Az eljárási díj alapja a pénzkövetelés – eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított – értéke (díjalap). Az alapeljárásban az eljárási díj mértéke a díjalap 3%-a, de legalább 8.000,- Ft, legfeljebb 300.000,- Ft, mely bankkártyával vagy banki átutalással (papír alapú benyújtás esetén postai úton történő készpénzbefizetéssel) fizetendő a MOKK részére. (Fontos tudnivaló, hogy a fizetendő eljárási díj átutalással történő teljesítését kizárólag az Unicredit Banknál vezetett, 10918001-00000007-15030202 számú számlájára fogadja el joghatályosan teljesítettnek a MOKK. Egyéb számlaszámra történő utalás esetén a fizetést sikertelennek tekinti és az átutalt összeget - az utalás költségének levonása után - érdemi vizsgálat nélkül visszautalja az indító számlaszámra. A bankfiókban történő készpénzes befizetés nem minősül átutalásnak, így az ily módon teljesített befizetéseket a MOKK-nak nem áll módjában megfizetett eljárási díjként elfogadni.)

Fedezni (megelőlegezni) – kérelmére – részleges vagy teljes díjfeljegyzési jog illeti meg, feltéve, ha a költségmentesség engedélyezése alapjául szolgáló jogszabályi feltételek fennállnak. A jogosult a költségkedvezmény iránti kérelmét a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmének előterjesztésével egyidejűleg terjesztheti elő papír alapon, a külön jogszabályban meghatározott mellékletek csatolásával.

Ha a kötelezett a fizetési meghagyást kellő időben ellentmondással nem támadja meg, a közjegyző a meghagyás kiadmányát jogerősítési záradékkal látja el, és így kézbesíti a jogosultnak. A jogerős fizetési meghagyásnak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek. Amennyiben a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik, úgy a jogosult végrehajtási kérelmet, valamint a biztosítási intézkedés iránti kérelmet nyújthat be a közjegyzőnél. A végrehajtás elrendelésére a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző jogosult, aki végrehajtást végrehajtási lappal, illetve biztosítási intézkedést elrendelő végzéssel rendeli el. A végrehajtási kérelem előterjesztéséért fizetendő díj mértéke a díjalap 1%-a, de legalább 8.000,- Ft, legfeljebb 150.000,- Ft. A biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem előterjesztéséért fizetendő díj mértéke a díjalap 1%-a, de legalább 8.000,- Ft, legfeljebb 30.000,- Ft.

Abban az esetben, ha a felek vagy a felek valamelyike nem rendelkezik ismert belföldi (magyarországi) lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel, illetve székhellyel vagy képviselettel, úgy fizetési meghagyásos eljárás nem indítható. Abban az esetben azonban, ha a kötelezett ez Európai Unió valamely tagállamának területén lakóhellyel (tartózkodási hellyel), vagy székhellyel rendelkezik, ún. európai fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezésére van lehetőség. Az európai fizetési meghagyás kibocsátására Magyarországon a közjegyző rendelkezik hatáskörrel. Ebben az eljárásban a beadványokat kizárólag papír alapon, írásban, az eljáró közjegyzőnél lehet előterjeszteni. Az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem a https://e-justice.europa.eu/content_european_payment_order_forms-156-hu.do link alatt megtalálható „A” formanyomtatványon nyújtható be.

A polgári peres eljárás a legismertebb, azonban nem minden esetben a leghatékonyabb igényérvényesítési forma. Tisztán pénzkövetelés esetén – amennyiben annak jogcíme, vagy a követelés összege miatt törvényileg nem kizárt – feltétlenül javasoljuk a jogérvényesítés fizetési meghagyásos eljárásként való megindítását azon igények vonatkozásában is, ahol lehetőség lenne közvetlenül kereset előterjesztésére is. Azon követelések esetén pedig, amelyek gazdálkodó szervezetekkel szemben nem vitatott számlakövetelésen alapulnak célszerű megvizsgálni a felszámolási eljárás lefolytatása iránt kérelem előterjesztésének lehetőségét is. Figyelemmel a polgári peres eljárás összetett szabályrendszerére és a vonatkozó jogszabály terjedelmére e körben kizárólag az ügy pontos ismeretében áll módunkban személyre szabott jogi tanácsot adni.

Noha a felszámolási eljárás alapvető célja az adós fizetésképtelenségének megállapítása, bizonyos esetekben – elismert vagy nem vitatott, lejárt pénzkövetelés esetében – hatékony mód lehet a gazdálkodó szervezetekkel szemben felszámolás elrendelése iránti kérelem előterjesztése. A hitelező főszabály szerint akkor jogosult felszámolás iránti kérelmet előterjeszteni, ha a gazdálkodó szervezetnek minősülő adós a tartozását az esedékességkor nem tudta kiegyenlíteni, feltéve, hogy a követelés tőkeösszege meghaladja a 200.000,- Ft-ot.

Abban az esetben, ha a felszámolási eljárás az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére indul, úgy a kérelmező részéről a jogi képviselet kötelező.

Az adós köteles a felszámolási eljárás elrendelése iránti kérelemről történő értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére (legfeljebb 45 napos) haladékot, ezzel egyidejűleg pedig be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzügyi intézmény nevét és az ott vezetett számlák számát. 

Ha az adós a fenti határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.

Ha az adós a kérelemben foglaltakat nem ismeri el, nyilatkozatát indokolva, bizonyítékai egyidejű csatolásával köteles előterjeszteni. A Csődtv. 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján a bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki, vagy nem vitatta és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette. A Csődtv. 27. § (2c) bekezdése szerint az adós vitatását akkor lehet megállapítani, ha az érdemben kétségbe vonja a fizetési kötelezettség jogcímét, fennállását, esedékességét, mértékét vagy összegét. Az adós vitatásának legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye. Amennyiben az adós vitatása elkésett, a tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, az a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki. Amennyiben az adós a követelés vitatására hivatkozik, úgy a Csődtv. 27. § (2c) bekezdése szerint köteles bizonyítani, hogy a hitelező írásbeli fizetési felszólításának kézhezvételét megelőzően írásban érdemben vitássá tette a felszámolási eljárás alapjául szolgáló követelést. Ebben az esetben az írásbeli vitatást tartalmazó nyilatkozatot és annak hitelező részére történő megküldését okirat csatolásával kell igazolnia. 

A felszámolási eljárással kapcsolatos részletes összeállításunkat külön tájékoztatóban találja.

A fizetési meghagyásos eljárásban a jogi képviselet nem kötelező, így azt a jogosult maga is meg tudja indítani, itt is tanácsos azonban szakemberrel történő előzetes konzultáció. Felszámolási eljárásban a kérelmező számára a jogi képviselet kötelező. Egyes peres eljárásokban a jogi képviselet szintén kötelező. Ügyvédi irodánk jogászai, illetőleg fizetésképtelenségi eljárásokra szakosodott tanácsadói – különös összetettségű ügyekben akár mediátor, közgazdász, vagy adótanácsadó bevonásával is – készséggel állnak rendelkezésére.

Az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya. Ügyfeleinkkel minden esetben a munka megkezdése előtt megbízási szerződést kötünk, melyben meghatározásra kerül a munkadíj pontos összege, a díjszámítás módja, tájékoztatást adunk továbbá az egyéb költségek és kiadások várható nagyságáról. A munkadíj általánosságban tartalmazza az ügyre vonatkozó jogi tanácsadást, az adott munkához kapcsolódó szerződések megszerkesztését elkészítését (szükség esetén ellenjegyzését), valamint az adott eljárás során történő képviseletet is; nem tartalmazza azonban a felmerülő költségeket (pl. eljárási díjak, adótanácsadók és könyvelési szakemberek díja, letétkezelési költségek, hiteles cégiratok és tulajdoni lapok költségei, közjegyzői munkadíjak, stb.).

Jelen kiadvány nem tekintendő jogi tanácsadásnak, kizárólag tájékoztató jellegű és nem teljes körű, így az abban foglaltak esetleges téves értelmezéséből, illetőleg az idő közben bekövetkezett esetleges jogszabályi változásokból eredő felelősséget teljes egészében kizárjuk. Adott jogi problémákra kizárólag az ügy pontos megismerését, valamint megbízási szerződés megkötését követően tudunk megfelelő jogi megoldást nyújtani.

Amennyiben bármilyen további kérdése lenne, úgy az office@hmlegal.eu email címen állunk szíves rendelkezésére.