Jelen tájékoztatót azzal a céllal állítottuk össze, hogy a végelszámolással, a kényszertörlési eljárással, illetőleg a fizetésképtelenségi eljárásokkal kapcsolatos jogi tudnivalókkal összegfüggő legfontosabb és egyben leggyakrabban felmerülő kérdésekre közérthető formában adjunk választ.
(A tájékoztató PDF formátumban innen is letölthető)
A végelszámolás, valamint a kényszertörlési eljárás szabályait a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) míg a fizetésképtelenségi eljárásokat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló az 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtörvény) tartalmazza.
A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós magyarországi székhelye szerint illetékes törvényszék hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozó nemperes eljárás
Nagyon leegyszerűsítve hitelező az, aki felé a végelszámolással, vagy kényszertörlési eljárással, vagy felszámolási-, illetőleg csődeljárással érintett cégnek kiegyenlítetlen tartozása áll fenn.
A Csődtörvény rendelkezései szerint a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban – a felszámolás kezdő időpontjáig – hitelező az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, véglegessé vált és végrehajtható hatósági határozaton vagy más végrehajtható okiraton alapuló, nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van; csődeljárásban az is, akinek az adóssal szemben vitatott, vagy a csődeljárás alatt esedékessé vált pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és a követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette; csődeljárásban továbbá az is, akinek az adóssal szemben olyan jövőben lejáró, pénz- vagy pénzben kifejezett, létező vagyoni követelése van, amely szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből jogszerűen ered, és amely a hitelező által már teljesített termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-, tulajdonosi részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz vagy előlegfizetéshez kapcsolódik, és ezt a hitelezői követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette. A felszámolási eljárásban a felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénzkövetelése vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette.
Adós az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni.
Az adós szervezet amennyiben fizetőképes, de a tevékenységét be kívánja fejezni végelszámolási eljárást indíthat.
Amennyiben az adós fizetésképtelen, de megkísérli a továbbműködést, úgy indíthat önmaga ellen csődeljárást (csődvédelmet kérhet), amennyiben pedig a tevékenységét nem kívánja (vagy előreláthatólag nem tudja) folytatni, úgy önmagával szemben előterjeszthet felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet.
A hitelező felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet terjeszthet elő az illetékes törvényszékhez benyújtott kérelmével.
A csődeljárás és a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csőd- vagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez.
A végelszámolás egy fizetőképes gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnését célozza a hitelezők kielégítésével. A végelszámolás egyrészt a cég jogutód nélküli megszűnésének egyik jogi formáját jelenti, másrészt a végelszámolási eljárást is gyakran egyszerűen végelszámolásként említik. Végelszámolásra a cég legfőbb szervének elhatározása alapján kerülhet sor. A cégnek – az egyszerűsített végelszámolás kivételével – tizenöt napon belül változásként be kell jelentenie a cégbíróságnak a végelszámolás megindítását. A végelszámolás alatt álló cég cégjegyzékadatainak változásait a végelszámoló köteles bejelenteni a cégbíróságnak. A cég a végelszámolási eljárás lefolytatása után, illetve – ha a cégformára irányadó törvény ezt megengedi – ennek hiányában is kérheti a törlését a cégnyilvántartásból. A kérelem elbírálására a változásbejegyzési kérelem elintézésére vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók.
A végelszámolás lefolytatására egyszerűsített módon is sor kerülhet, ha a cég számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 155. §-a szerinti könyvvizsgálatra nem kötelezett, és végelszámolása kezdő időpontjától számított százötven napon belül a végelszámolást befejezi (így ma már kft.-k is igénybe vehetik ezt a lényegesen gyorsabb és egyszerűbb eljárást). Egyszerűsített végelszámolás esetén végelszámoló választására nem kerül sor, a végelszámolót terhelő feladatokat a cég vezető tisztségviselője látja el. A cég az egyszerűsített végelszámolásának megindítását az adójogi szabályoknak megfelelően jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz, a cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján automatikusan jegyzi be a cégjegyzékbe a cégnévnek a végelszámolásra utaló toldattal való módosítását és az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját.
Ha a cég törvénytelenül működik (pl.: a székhelyén nem található, az adószáma felfüggesztésre kerül, bankszámlanyitási kötelezettségének nem tesz eleget, stb.) a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében felhívja a törvényes működés helyreállítására. Amennyiben ennek a cég nem tesz eleget a cégbíróság a céget eltiltja a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánítja, és kezdeményezi a cég felszámolását, vagy elrendeli a kényszertörlési eljárást, amennyiben az adott cégformára irányadó anyagi jogszabályok ezt lehetővé teszik.
A cégbíróság úgyszintén elrendeli a kényszertörlési eljárás megindítását, ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be és törlése iránt kérelmet nem terjesztett elő.
Ha az állami adóhatóság elektronikus úton a cég adószámának jogerős törlése miatt a cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást kezdeményez, a cégbíróság hivatalból jár el, és a céget – az állami adóhatóság kezdeményezését követő húsz munkanapon belül – megszűntnek nyilvánítja. Az eljárás iránti kezdeményezésében az állami adóhatóság tájékoztatja a cégbíróságot arról is, hogy az adószám törlésére a törvényben meghatározott mely ok miatt került sor és ez az ok mikor jutott az adóhatóság tudomására.
Végelszámolásra a cég legfőbb szervének elhatározása alapján kerülhet sor. A cégnek – az egyszerűsített végelszámolás kivételével – tizenöt napon belül változásként be kell jelentenie a cégbíróságnak a végelszámolás megindítását. Az egyszerűsített végelszámolás esetén az adóhatóságnak kell bejelenteni a kezdeményezés tényét, aki ez alapján értesíti a cégbíróságot.
A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós – a csődegyezség megkötése érdekében – fizetési haladékot kap és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. A csődeljárás egy olyan eljárás tehát, amelyben az adós társaság egyezséget kíván kötni hitelezőivel, annak érdekében, hogy a társaság tovább működhessen; ez nyilvánvalóan hitelezői oldalról egy kompromisszumot igényel, mivel az adós az egyezség keretében a tartozásának csak egy részét kívánja/tudja megfizetni, az egyezségben vállalt (jellemzően halasztott) fizetési ütemezés alapján.
Csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet az adós gazdálkodó szervezet vezetője nyújthat be a bírósághoz; a kérelem benyújtása során az adós részéről a jogi képviselet kötelező. Az adós gazdálkodó szervezet nem nyújthat be csődeljárás iránti kérelmet, ha ellene csődeljárás van folyamatban, vagy felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be ellene, és a felszámolás elrendeléséről már meghozták az elsőfokú végzést, (ezen túlmenően további feltételek is fennállhatnak a kérelem benyújtásával kapcsolatosan).
Az adóst a fizetési haladéka a csődeljárás megindításáról szóló bírósági végzés közzétételét követő 120. napot követő második munkanap 0 óráig tart, kivéve, ha a vagyonfelügyelő által ellenjegyzett, a Cstv. 18. § (11) bekezdés szerinti jegyzőkönyvi határozat alapján a bíróság végzést hoz a fizetési haladék meghosszabbításáról, és egyben intézkedik annak közzétételéről is a Cégközlönyben, hogy a jegyzőkönyvben foglalt határidőig a fizetési haladék meghosszabbításra kerül. Ha a fizetési haladék meghosszabbítására nem kerül sor, a bíróság a vagyonfelügyelő értesítése alapján, az ennek beérkezését követő 5 munkanapon belül hozza meg a végzését a csődeljárás megszüntetéséről és a fizetési haladéknak a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételi napját követő második munkanap 0 óráig történő meghosszabbításáról.
A vagyonfelügyelő kiválasztása véletlenszerűen, elektronikus úton történik.
A fennálló követeléseket a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül – a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseket pedig 8 munkanapon belül – kell bejelenteni az adósnak, illetőleg a vagyonfelügyelőnek. A kérelemmel együtt csatolni kell a követelést megalapozó okiratokat. A követelés nyilvántartásba vételének feltétele az is, hogy a hitelező a követelés 1%-át, de legalább 5000 forintot és legfeljebb 100 000 forintot nyilvántartásba-vételi díjként befizessen a vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára.
A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a Csődtörvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek – vagyis az adós társaság aktuális vagyonának felszámoló által történő értékesítése és annak hitelezők közötti felosztása a törvényben előírt kielégítési sorrendben a fennálló vagyon erejéig. A felszámolás alatt álló cég – ideértve a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepét is – cégjegyzéki adatainak változásait a felszámolóbiztos köteles bejelenteni a cégbíróságnak.
Felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén az adós, a hitelező, a végelszámoló kérelmére; vagy a cégbíróság értesítése alapján, ha a cégbíróság a gazdálkodó szervezet felszámolását kezdeményezte; a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján (ha a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság behajtása érdekében lefolytatott végrehajtás nem vezetett eredményre) folytatható le, illetve a bíróság hivatalból rendeli el a felszámolási eljárást, amennyiben azt sikertelen csődeljárás előzte meg.
A hitelező az illetékes törvényszékhez benyújtott felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmével kezdeményezheti az adós fizetésképtelenségének megállapítását. A felszámolási eljárás megindítása iránti kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat is csatolni kell. Fontos megjegyezni, hogy a hitelező követelésének meg kell haladni a 200.000,- forintot, amelynek számításába a kamat- és járulékkövetelés nem tartozik bele.
A felszámolási zárómérleg, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatás, záró adóbevallás, zárójelentés és vagyonfelosztási javaslat benyújtására leghamarabb a felszámolási eljárás kezdő időpontjától számított 180 nap elteltével van lehetőség, azonban a felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése – néhány esettől eltekintve – kötelező.
A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet, ebből következik, hogy a felszámoló jogosult az adós által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől a felszámoló elállhat. A felszámolás kezdő időpontjától a felszámoló gyakorolja a munkáltatói jogokat, és teljesíti az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket is, a felszámoló tehát az adós folyamatban lévő szerződéseit felülvizsgálja és szükség esetén azokat felmondja, megszünteti, egyes esetekben átadja harmadik fél részére (pl. közüzemi szerződések).
A felszámoló kiválasztása véletlenszerűen, elektronikus úton történik. A bíróság elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével – a külön jogszabályban meghatározott eljárási szabályok szerint – haladéktalanul kirendeli a felszámoló szervezetet. Az eljáró felszámoló kirendelése átlátható, ellenőrizhető módszertan szerint és olyan elvek alapján történhet, amelyek biztosítják az eljárás hatékony lefolytatásához szükséges felszámolói kapacitásokat, a felszámolók arányos munkaterhelését, és – az eljárás költségeinek csökkentése érdekében – figyelembe veszik a felszámoló, valamint az adós gazdálkodó szervezet földrajzi elhelyezkedését. Felszámolóként – főszabály szerint – az a gazdálkodó szervezet rendelhető ki, amely szerepel a felszámolók névjegyzékében.
Az ismert követeléseket a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül a felszámolónak kell bejelentenie a követelést megalapozó okiratok csatolásával együttesen. Az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és – az egyezségkötést kivéve – akkor elégíti ki, ha a Csődtörvényben meghatározott sorrend szerinti tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet.
Az adóssal szemben fennálló követelések – néhány törvény szerinti kivételtől eltekintve – nyilvántartásba vételének feltétele, hogy a hitelező a követelése tőkeösszegének 1%-át, de legalább 5000 forintot és legfeljebb 200 000 forintot az illetékes törvényszék Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára – a bírósági ügyszámra hivatkozással – befizessen és ezt a felszámolónak igazolja.
A felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett fél, a hitelezői választmány, valamint a hitelezői képviselő a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnál a felszámolóval szemben kifogással élhet.
Biztosított hitelező/követelés mindaz, akinek/amelynek a biztosítékul szolgáló vagyontárgy értéke erejéig kifizetésének biztosítására az adós, mint zálogkötelezett vagyontárgyán a csődeljárás/felszámolási eljárás kezdeményezését megelőzően zálogjogot, alzálogjogot, óvadékot alapítottak, az adós vagyontárgyán az eljárás kezdeményezését megelőzően biztosítéki célból vételi jogot alapítottak, az adóst megillető jognak vagy követelésnek biztosítéki célból történő átruházását kötötték ki, és az erre vonatkozó jogszerzési nyilatkozatot bejegyezték a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, vagy a vételi jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és a jogosult igazolni tudja, hogy a vételi jogot valamely követelése teljesítésének biztosítékául kötötte ki, emellett biztosított az a követelés is, amelynek érvényesítése érdekében az adós vagyontárgyán az eljárás kezdeményezését megelőzően végrehajtási jogot jegyeztek be, vagy végrehajtás során az adós vagyontárgyát lefoglalták.
A hitelezők érdekeik védelmére és képviseletük ellátására hitelezői választmányt alakíthatnak, amely figyelemmel kíséri a vagyonfelügyelő és a felszámoló tevékenységét, a választmányt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve a vagyonfelügyelővel, az ideiglenes vagyonfelügyelővel, a felszámolóval való kapcsolat során, továbbá gyakorolja a törvényben meghatározott jogköröket. Hitelezői választmány helyett a hitelezők hitelezői képviselőt is választhatnak. A felszámoló a hitelezői választmánynak (a hitelezők képviselőjének) negyedévente elszámolást és jelentést küld a tevékenységéről, az adós vagyoni és pénzügyi helyzetének (bevételének, költségeinek) alakulásáról és a felszámolási költségekről. A felszámolónak a fentiek szerinti kötelezettségek elmulasztása esetén a hitelezői választmány, hitelezői képviselő vagy bármely hitelező kezdeményezheti a bíróságnál a felszámoló felmentését. Leegyszerűsítve a hitelezői választmány (hitelezői képviselő) jelentősebb ellenőrzést tesz lehetővé a felszámoló munkája felett.
Ha a bejelentett követelést a felszámoló elismeri, de a jogosult nem kívánja a nyilvántartásba vételi díjat az elkülönített számlára befizetni, avagy ha a felszámolás során azt a hitelező bármikor kéri a felszámoló az elismert követelésről 2000 forint nettó összegű költségtérítés megfizetése ellenében köteles haladéktalanul kiadni a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 10. pont c) alpontja szerinti, a követelés behajthatatlanságára vonatkozó igazolást, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontját követően a bejelentett követelést nem engedményezték, és a jogosult igényének kielégítésére várhatóan nincs fedezet.
Amennyiben a hitelező, mint bérbeadó adósi vagyon felett rendelkezik, vagy adósi vagyont őriz, erről a tényről a felszámolási eljárásról való tudomásszerzést követően nyomban értesíteni köteles a kijelölt felszámolót. Amennyiben az adóssal szemben elmaradt bérleti díjból, vagy egyéb jogcímből fakadó követelés áll fenn, ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint minden más hitelezőre, vagyis mivel az adóssal szemben fennálló követelést csak a felszámolási eljárás keretein belül lehet érvényesíteni, ezért követelést a felszámoló részére be kell jelenteni, jelezve, hogy adósi vagyon van a hitelező birtokában (erre a törvényben biztosított jogok és keretek között zálogjog is alapítható, a kedvezőbb kielégítési sorrend elérése érdekében). A birtokon belüli vagyont a felszámoló kérése azonban ki kell adni, azzal, hogy a felszámolási eljárás alatti esetleges bérleti díj kielégítésére, mint felszámolási költségre ugyancsak igényt formálható.
A felszámolás kezdő időpontjától a felszámoló gyakorolja a munkáltatói jogokat és teljesíti az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket is. Ebből kifolyólag alapvetően a felszámolónak is tudomása arról, ha van az adósnak munkavállalója van, azonban célszerű közvetlenül is felvenni a kapcsolatot a felszámolóval, aki tájékoztatást ad a munkaviszony fenntartásáról vagy megszüntetéséről. Általánosságban elmondható, hogy a felszámolási eljárás során a meglévő munkaviszonyokat a felszámoló jellemzően megszünteti gazdasági tevékenység hiányára tekintettel. Amennyiben elmaradt munkabér jellegű követelés (elmaradt munkabér, végkielégítés stb.) áll fenn, abban az esetben ezt be kell jelenteni a felszámolónak hitelezői igényként, amely a többi hitelezői igénnyel szemben elsődleges kielégítést élvez. Amennyiben az adósnak van rá fedezete a felszámoló abból elégíti ki az elmaradt munkabéreket, amennyiben erre nincs fedezet, abban az esetben a Bérgarancia Alap terhére lehívható támogatási összegből téríti meg a követelést, amelynek minden évben központilag határozzák meg a maximálisan megigényelhető összegét, a fennmaradó bér jellegű követelés pedig, mint felszámolási költség kerül nyilvántartásba vételre. Fontos, hogy a munkabér jellegű követelés után nem kell nyilvántartásba vételi díjat fizetni.
A felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett fél, a hitelezői választmány, valamint a hitelezői képviselő a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnál a felszámolóval szemben kifogással élhet.
Ezt a tényt soron kívül jelezni kell a felszámolónak, a tulajdonjogot igazoló dokumentumok csatolásával, a tulajdonomat képező áru kiadásának kérésével egyidejűleg.
A minősített többséget biztosító befolyás alatt álló, valamint az egyszemélyes gazdasági társaság, továbbá az egyéni cég felszámolása esetében a befolyással rendelkező, illetve az egyedüli tag (részvényes) korlátlan felelősséggel tartozik a társaság minden olyan kötelezettségéért, amelynek kielégítését a felszámolási eljárás során az adós vagyona nem fedezi, ha a hitelezőnek a felszámolási eljárás során, vagy annak jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követő 90 napos jogvesztő határidőn belül benyújtott keresete alapján az illetékes bíróság a tagot (részvényest) – az adós társasággal összefüggő tartósan hátrányos üzletpolitikája miatt fennálló helytállási kötelezettségére tekintettel – a hitelező azon felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett követelésének megfizetésére kötelezi, amelynek kielégítésére a felszámolási eljárásban nincs fedezet. A felszámoló a keresetindítást megalapozó körülményekről és információkról köteles a hitelezői választmányt, a hitelezői képviselőt vagy a hozzá forduló hitelezőket tájékoztatni.
A felszámolási eljárás megszüntetésére, visszafordítására egészen a felszámolási eljárás Cégközlönyben történő közzétételéig lehetőség van, amennyiben a felszámolási eljárás megindítására szolgáló követelés megfizetésre kerül, és ezt igazolják a felszámolást elrendelő bíróságnak, kérve az eljárás megszüntetését.
A Csődtörvény azonban később is lehetőséget biztosít az adós részére, hogy a felszámolási eljárás egyezség útján – vagyis az adós jogutód nélküli megszűnése nélkül – szűnjön meg, az adós tovább működése mellett. Amennyiben a felszámolási eljárást kényszertörlési eljárás előzte meg, abban az esetben az egyezséget a törvény kizárja.
A bíróság a felszámolási eljárást megszünteti, ha az adós valamennyi nyilvántartásba vett, elismert vagy nem vitatott tartozásának megfizetése megtörtént, a vitatott követelésekre, továbbá a felszámoló díjának megfizetésére pedig biztosítékot nyújt. Az adós az eljárás megszüntetése iránti kérelmet a Csődtörvény 46. § (5) bekezdés c) pontja szerinti jogvesztő hitelezői igénybejelentési határidő leteltét követően, de legkésőbb a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítéséig adhatja be.
A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt, valamint éves beszámolót (egyszerűsített éves beszámolót) (a továbbiakban együtt: tevékenységet lezáró mérleg), továbbá az eredmény felosztása után zárómérleget és adóbevallást készíteni, azokat a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni és nyilatkozni arról, hogy a tevékenységet lezáró mérleg, illetve az eredmény felosztása után készített zárómérleg az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad, valamint nyilatkozni arról is, hogy a mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles a nem selejtezhető iratokról iratjegyzéket készíteni, és azt, az irattári anyagot, valamint a vagyont leltár szerint átadni a felszámolónak legkésőbb a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül, ugyanilyen határidővel a folyamatban lévő ügyekről, eljárásokról tájékoztatást adni, továbbá nyilatkozni arról, hogy valamennyi vagyontárgyra, iratra vonatkozóan teljesítette az átadási kötelezettségét, illetve a felszámoló kérésére az adós felszámolás előtti tevékenységével, a vagyontárgyak elhelyezésével kapcsolatos tájékoztatást megadni.
A bíróság az adott gazdálkodó szervezettől a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett bevételének 50%-áig vagy – ha a vezető bevétele nem állapítható meg – 2 000 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja a gazdálkodó szervezet vezetőjét, aki a Csődtörvény 31. §-ban foglalt kötelezettségét elmulasztotta (lásd lényegét tekintve az előző pontban), vagy azt késedelmesen teljesíti, valótlan adatokat közölt, a felszámolóval való együttműködési kötelezettségét nem teljesíti. Ha a gazdálkodó szervezet vezetője a Csődtörvény 31. § szerinti kötelezettségeit, továbbá a felszámolóval való együttműködési kötelezettségét nem teljesíti, a felszámoló az iratokat a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 31/D. §-a szerinti végrehajtói kézbesítés útján is eljuttathatja.
Az említett vezetőt a bíróság kötelezheti, hogy viselje azokat a költségeket is, amelyek a 31. §-ban foglalt feladatoknak a felszámoló részéről megbízott szakértő által történő elvégeztetésével, valamint a külön jogszabály szerinti végrehajtói kézbesítéssel, illetve tárgykörözéssel merültek fel.
Az előző pontban körülírt bírság akkor is kiszabható, ha a vezető már nem áll az adósnál munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszonyban, tagsági viszonyban, vagy vezetői tisztségviselői (cégvezetői) minősége megszűnt. Vagyis ha én voltam a társaság utolsó ügyvezetője, képviselője, amely tisztségem azonban már megszűnt, abban az esetben is nekem kell teljesítenem a törvényben előírt átadási és tájékoztatási kötelezettséget.
Az adós – a felszámolást elrendelő elsőfokú végzés kézhezvételét követően, a végzés jogerőre emelkedéséig – köteles céltartalékot képezni, és azt a felszámoló részére átadni. A céltartalék összege a bíróság a felszámolás elrendeléséről szóló határozatában a határozat meghozataláig felmerült eljárási illeték, közzétételi költségtérítés, valamint a hitelező jogi képviselőjének munkadíja, ezen felül az adós iratanyagának rendezésével, kezelésével, tárolásával és elhelyezésével, számláinak vezetésével összefüggő díjakkal, valamint a vagyontárgyai őrzésével, állagmegóvásával kapcsolatos legszükségesebb kiadások fedezetére a becsült költségekkel arányos összeget, de legalább 150 000 forintot kell tartalékolni. A céltartalék megfizetésének teljesítéséért az adós legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja – egyéni cég esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás – készfizető kezesként köteles helytállni.
A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelezők és az adós között bármikor helye van egyezségnek, kivéve a Ctv. 116. § (5) (kényszertörlés) bekezdésében foglaltakat. Egyezségre akkor kerülhet sor, ha azt az egyezség megkötésére jogosult hitelezők szavazatának legalább a fele minden csoportban támogatja azt, feltéve, hogy ezeknek a hitelezőknek a követelése az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének a kétharmad részét kiteszi.
Az egyszerűsített végelszámolás esetén a jogi képviselet nem kötelező, így azt az taggyűlés határozata alapján az ügyvezető – a könyvelő bevonásával – maga is le tudja folytatni, itt is tanácsos lehet azonban az ügyvéddel való konzultáció.
Minden egyéb eljárásban a hitelezőként a jogi képviselet kötelező.
Figyelemmel arra, hogy már a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben is súlyos jogi következményei lehetnek a helytelen gazdálkodásnak, így ilyen esetben feltétlenül javasoljuk a szakemberrel törtnő mielőbbi konzultációt. Ügyvédi irodánk jogászai, illetőleg fizetésképtelenségi eljárásokra szakosodott tanácsadói – különös összetettségű ügyekben akár közgazdászok és adótanácsadók bevonásával is – készséggel állnak rendelkezésére.
Az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya. A munka megkezdése előtt minden esetben megbízási szerződést kötünk ügyfeleinkkel, mely tartalmazza az adott ügyre vonatkozó ügyvédi megbízási díj pontos összegét is. A munkadíj általánosságban tartalmazza az ügyre vonatkozó jogi tanácsadást, az adott munkához kapcsolódó szerződések megszerkesztését elkészítését (szükség esetén ellenjegyzését), valamint az adott eljárás során történő képviseletet is; nem tartalmazza azonban a felmerülő költségeket (pl. eljárási díjak, adótanácsadók és könyvelési szakemberek díja, letétkezelés, tulajdoni lapok, közjegyzői munkadíjak, stb.).
Jelen kiadvány nem tekintendő jogi tanácsadásnak, kizárólag tájékoztató jellegű és nem teljes körű, így az abban foglaltak esetleges téves értelmezéséből, illetőleg az idő közben bekövetkezett esetleges jogszabályi változásokból eredő felelősséget teljes egészében kizárjuk. Adott jogi problémákra kizárólag az ügy pontos megismerését, valamint megbízási szerződés megkötését követően tudunk megfelelő jogi megoldást nyújtani.
Ügyfeleinkkel minden esetben a munka megkezdése előtt megbízási szerződést kötünk, melyben meghatározásra kerül a munkadíj pontos összege, a díjszámítás módja, tájékoztatást adunk továbbá az egyéb költségek és kiadások várható nagyságáról.
Amennyiben bármilyen további kérdése lenne, úgy az office@hmlegal.eu email címen állunk szíves rendelkezésére.
